Ugar


Ahol vagyok, egy ember van mindig,
S kettő örökké, ahol meg te vagy.
Nyílván, tanulni fogok mindhalálig,
te meg jót akarva: tudni hagysz.

Élted sok nagykeblű, -szájú nő lesz,
Én elhízok mézes-mázas magányomon.
Lefekszem minden férfivel, s nem féltesz -
- ez áthajt engem végtelen halálokon.

Nem maradt, csak nap mint nap megélni,
Ahol a voltod: a gyűrött lepedő.
Meztelen maradsz te véges-végig,
pedig felöltöztet ezer megannyi nő.

(fotó: Sütő Zsolt)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése